Kezdődik az esküvői szezon, az egyedülálló (igen tudom, mostanában szinglinek hívják őket, de én valahogy zsigerből utálom ezt az elnevezést) csajok traumatikus időszaka. Aki kellően szerencsétlen, az egy nyár alatt akár többször is az oltár elé mellé járulhat, és végignézheti, hogyan mondja ki barátnője a boldogító igent.

Ki ne esne kétségbe, ahogy egyre magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, és jönnek azok az átkozott mámoros esküvős hétvégék. Ilyenkor nincs más hátra, mint a tettek mezejére lépni, és letölteni azt a bizonyos applikációt, amit már minden barátnő használ, ám az ember lánya még reménykedett, hogy mégis inkább az utcán szemejövőben találja meg a nagy Őt.

Mielőtt azonban súlyos lelki sérülésekkel kerülnénk ki egy félresikerült online próbálkozásból, nem árt néhány dolgot alaposan végiggondolni.

Elvárások kontra valóság

Ahogy a kielégítetlen érzelmi szükségletek növekszenek, és egyre frusztráltabban telnek a magányos napok, az elvárások is kezdenek irreálissá válni. „Már olyan régóta nincs párom, ezt a nyarat már nem szeretném egyedül tölteni!” – mondják sokan, és valóban arra számítanak, hogy néhány klikkelés után, már ott is van az a bizonyos, aki már július derekán naptejjel kenegeti a hátukat a Balaton partján. Ilyen helyzetben az idői nyomás nem sok jót tartogat. Míg a határidő közeledte segít összekapni magunkat, és végre leadni a szakdogát, addig teljes káoszt okoz a párkeresés frontján. Aki siet, annak romlik a látása, az elfelejti, hogy nem valaki kell, hanem az az ember, akivel tartalmas és lehetőleg tartós párkapcsolatot lehet kialakítani.

Online kamutér

Ember nincs, akiről egy online felület alapján valós képet alakíthatnánk ki. Az online tér ökölszabálya szerint az kerül jobb pozícióba, aki jobban tálalja magát.  Megvannak a trükkök, hogyan kell úgy beállni egy fotóhoz, hogy ami kicsi nagyobbnak látszódjon, ami meg nagy, az felére csökkenjen. A filterekről már nem is beszélve. Hamvas bőr, sejtelmes fények teszik valószerűtlenné a képeket. Az online megjelenő élete sok embernek izgalmasabb, mint a mindennapjai, ezt jó ha belekalkuláljuk a keresésünkbe.Ám mielőtt a sok csalót szidnánk, gondoljunk bele, mi hogyan válogattuk ki a képeinket, milyen imázst igyekeztünk kialakítani magunkról.

Az emberek végtelenül érzékenyen leveszik egy-egy helyzet íratlan szabályait, és elkezdik azokat maguk is alkalmazni. A közösségi tér szabályai szerint csalni kell. A mutatott kép nem lehet a valódi, azt át kell filterezni, szerkeszteni, megvágni és effektezni.
Aztán ahogyan torzul a kép, úgy torzul bele a lélek is a sok kamuba. Mert mi van, ha mégis összejön egy randi, mi van, ha fel kell fedni a valóságot?

Emlékszem egy hölgyre, aki miután érezte, hogy nem halogathatja tovább a személyes találkozást, még elszaladt egy gyors arcfelvarrásra. Igen, ez nem kamu, tényleg felvarratta az arcát, mert annyira rettegett, mi lesz, ha a hőn áhított férfi meglátja és leesik neki, hogy kb. 15 évvel ezelőtti fényképpel jelent meg a társkereső oldalon. A kíváncsiak kedvéért elmondom, hogy a randiból végül nem lett semmi, a sebe ugyanis elfertőződött, újra fel kellett nyitni, majd hónapokig kezelgetni. A férfi pedig már nem várta ki a felépülését.

Még nem is láttam, de már szerelmes vagyok

Az ember az evolúció során az offline térre lett optimalizálva. Ezt a tényt számtalan testi működésünk is igazolja. Míg az izoláció csökkenti az immunműködést, és fogékonyabbá tesz a betegségekre, addig a társak jelenléte az egészség egyik elengedhetetlen feltétele. Mások közelében csökken a szervezetünkben keringő stresszhormonok szintje is. Különösen a nőkre jellemző a „harcolj vagy menekülj” stresszválasz mellett újabban fókuszba kerülő „nyugalom és összetartozás” elnevezésű stresszválasz. Együtt lenni valakivel olyan jutalmazó inger, amit a legtöbben ösztönösen keresünk, mert megnyugtat, mert komfortos érzéseket kelt bennünk. A világháló azonban csak az együttlét illúzióját adja, nem pedig a tényleges kapcsolatot. Normál esetben, ha találkozunk valakivel alig néhány másodperc alatt rengeteg dolgot megtudunk róla. Szaglásunk segítségével például felmérjük, hogy genetikailag megfelelő párost képeznénk-e, és általában ahhoz sem kell sok idő, hogy megérezzük, működne-e köztünk a kémia? Ezek a az információk ugyan nem tudatosulnak, ám mégis meghatározzák, hogy továbblépünk-e az ismerkedés útján. Ezzel szemben hiába chatelünk valakivel hajnalig, mégis hiányoznak azok a jelzőingerek, amik segítenének megfelelően értékelni a helyzetet. Ezt a hiányt pedig elkezdjük a saját fantáziánkkal kitölteni, egészen addig, míg a hús-vér ember helyett tulajdon kivetített ábrándképünkbe szeretünk bele. Márpedig ha szervezetünkben elkezdenek keringeni a szerelemhormonok, jaj nekünk, onnantól nincs megállás! Egyre tovább és tovább hergeljük magunkat, míg tényleg elszakadunk a valóságtól. Amikor aztán a tényleges találkozásra sor kerül, nem csoda, ha a valóság nem ér fel csodás álmainkhoz.

Ha mégis belevágsz a netes keresésbe, itt van 5 tanács, hogy jól csináld:

  1. Minden tapasztalat szerint érdemes az online ismerkedést a lehető legrövidebb idő után offline-ra váltani. Ha valaki tényleg komoly szándékkal van jelen az ismerkedős oldalon, akkor az bizonyára nem szándékozik hosszú hetekig levelezni. Ha mégis, akkor legyél kedves és gondolkodj el, hogy miért teszi ezt?
  2. Ha valaki néhány levélváltás után már becézni kezd, és olyan szívetdobbantósan „Kicsimnek”, „Drágámnak”, „Édesemnek” vagy éppen „Bogaramnak” szólít (vonatkozó rész aláhúzandó vagy kiegészítendő saját verzióval), akkor gyorsan merengj el, mennyire gondolhatja komolyan a szép szavakat!
  3. Próbálj meg minél kisebbet kamuzni, hogy megúszd a későbbi kellemetlen helyzeteket! Ha nem vagy egy bulizós fajta, ne mesélj a hajnalig tartó, fergeteges partykról! Ha még a szüleiddel élsz, ne mesélj a lakásfelújításodról!
  4. Figyeld meg, mikor vágysz leginkább egy kis online cirókára, mikor kell leginkább, hogy valaki foglalkozzon veled! Általában akkor keressük az online megerősítéseket, ha az offline világban valami gikszer van az életünkben. Nem sikerült a prezentációnk, összevesztünk a barátnőnkkel vagy éppen elegünk van a munkánkból. Ilyenkor egy ismeretlen ember szép szavai is jó fájdalomcsillapítóul szolgálnak. Ám ez igazi nagy csapdahelyzet, ne masírozz bele! Fájdalomcsillapítók helyett megoldásokat keress!
  5. Vizsgáld meg elvárásaidat, és nézd meg, mennyire reálisak! Ne határidőkben gondolkodj! Inkább készülj fel, hogy idén is a barátnőiddel nyaralsz, legfeljebb kellemes meglepetés lesz, ha máshogy alakulnak a dolgok!5+1 Do not panic! Egy szinten túl a feszkó semmiben nem segít, a párkeresésben meg pláne nem! A görcsös akarásnak nem szokott jó vége lenni, mert mindenki messziről kiszúrja. Törekedj rá, de ne akard mindenáron megtalálni a másik feled, mert messzire szalad!

Orvos-Tóth Noémi
klinikai szakpszichológus

Kép forrása: easysuccessfulonlinedating.com

Megosztás